A Timaffy László Alapfokú Néptánciskola és a Pántlika Néptáncegyüttes minden évben táncos színpadi műsorral, zenekari koncerttel vagy kiállítással ünnepli meg a Tánc Világnapját. Az idei esztendőben a hazai Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékében, 2018. óta pedig az UNESCO „Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listáján is szereplő kékfestő hagyomány szellemében rendeztek kiállítást.
A tánc ősi örökségünk, amit életben kell tartanunk. Részese a vallási szertartásoknak
vagy a családi ünnepeknek és általában a közösségi alkalmaknak: táncolunk örömünkben, bánatunkban, de tánccal fejezzük ki sokszor az érzéseinket is – hangzott a Lengyel Sándor Műveszetek Házában tartott zenés-táncos rendezvényen, melyen a talpalávalót a Fajkusz Banda szolgáltatta. – A tánc bizonyítottan jobbá teheti az életünket a hangulatunkat, tánc közben megfeledkezünk a gondokról, megtanulunk szépen mozogni és ami nagyon fontos, jól érezzük magunkat tőle – mondta Lengyel Ágnes.
– A kékfestő a hagyományos magyar viselet egyik gyönyörűséges alapanyaga, amely napjainkban éli reneszánszát, és már korántsem igaz, hogy csak néptánc szoknyák készülhetnek kékfestő textilből. A Pántlika viselettárában minden korosztályra találunk kékfestő ruhát, melyek közül többet is láthatnak a mai műsorban – fogalmazott Timaffy László Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, majd bemutatta az ország legfiatalabb kékfestőjét. A „Kékre festett világ” című kiállításon Gerencsér Enikő, a kékfestés Junior Prima díjas nagykövetének munkáit tekinthették meg.
A kékfestés olyan évszázados tudás, amit már csak öt család ismer Magyarországon. Enikő az 1906-ban alapított győri családi műhely ötödik generációs sarjaként a hagyomány és a korszerűség ötvözésében látja a jövőt, és persze abban, hogy minél többen megismerjük az ősi szakmát. Olyan tudás ismerője, amit jelenleg kevesen birtokolnak a világon.
A trianoni békediktátum évfordulóján mindenki átérzi, mit jelent magyarnak lenni és a szívébe hasít a gondolat, hogy mit vesztett hazánk 105 évvel ezelőtt – mondta köszöntőjében Winkler Zsolt plébános a csornai trianoni emlékműnél.
Többször is beszéltem róla, hogy városunkban szükség van egy ilyen rendezvényre, Beled és a Dél-Rábaköz legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményére – mondta Major Jenő polgármester a 20.
A ma emberének történelmi felelőssége, egyben erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozza a kommunizmus ismétlődését.
A trianoni békediktátum évfordulóján mindenki átérzi, mit jelent magyarnak lenni és a szívébe hasít a gondolat, hogy mit vesztett hazánk 105 évvel ezelőtt – mondta köszöntőjében Winkler Zsolt plébános a csornai trianoni emlékműnél.
Egy ember akkor lesz igazán sikeres, ha feltétel nélkül hiszi, hogy amit csinál, az jó, vagy rövid időn belül eredmény fog elérni.
– Idén is megszerveztük a családi napot, amit a tavalyihoz hasonlóan, a Múzeumi Világnaphoz kötöttünk.