Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus. Rajtuk kívül három vendégkórus lépett fel a Csornai Premontrei Apátság templomában: A kónyi Erkel Ferenc Énekkar, a Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar, valamint a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar. Az elmúlt 65 év eseményeire emlékeztek a városi művelődési központban nyílt kiállítással is.
Horváth Csaba 2013-ban csatlakozott a Csornai Bárdos Kórushoz, ezért főleg az elmúlt tizenegy esztendőről nyilatkozott. A basszus szólam énekese két éve az egyesület elnöki teendőit is ellátja. A jubileumi kórustalálkozóról elmondta, hogy sok megható pillanatot tartogatott a rendezvény. A kórus vezetőjének valóságos felfrissülést jelentenek a próbák és jó kapcsolatokat ápol az énekkar többi tagjával. – Természetesen van olyan, amikor az ember annyira fáradt, hogy nem szívesen jön, de a próbák végére mindenki kisimul. A családom után nekem szinte mindent az éneklés jelent – tette hozzá Horváth Csaba, majd az év második felében tervezett programokról is beszélt. Július-augusztus hónapra nem vállaltak fellépést, de ősztől több környékbeli meghívásnak fognak eleget tenni.
Horváth Csaba két évvel ezelőtti nyilatkozatában az egyik legnagyobb problémának nevezte a kórus életében, hogy nem csatlakoznak hozzájuk újabb tagok. Azóta viszont változott a helyzet: az akkori 25-26 helyett mára 32-33 főre gyarapodott a létszámuk. A kórus vezetője bejelentette: bárki csatlakozhat a csapathoz. Kedvcsinálónak elmondta, hogy hallgassák meg valamelyik előadásukatt és ha tetszik ez a műfaj, és esetleg nem tud kottát olvasni, de jó a hallása, akkor is szívesen fogadják. Jelenleg többségben vannak a női énekesek, így a szoprán és az alt egyre önállóbb szólammá válik. A férfiaknál erősítésre vár a tenor, mert csak hárman vannak a négy-ötfős basszussal szemben. a Csornai Bárdos Kórushoz várják a fiatal, friss hangokat.
A főleg amatőr énekesekből álló vegyeskar zenei fejlesztésével képzett szakember, Horváth József karnagy foglalkozik. Az ének-zene tanárt a csornai Jézus szíve templom kántoraként is sokan ismerhetik. Az együttes tagjai szívüket, lelküket beleteszik a közös produkciókba, ezért amíg csak tehetik, folytatják az éneklést.
Az egyetemes és a magyar kóruskultúra ápolása, valamint megszerettetése volt a célja az 1959-ben alakult Csornai Központi Énekkarnak. A Nagy Kálmán karnagy vezetésével létrehozott kórust főleg amatőr énekesek alkották, akik időt és energiát nem kímélve Csorna kulturális életének gazdagítására törekedtek. Az együttes 1988-ban vette fel Bárdos Lajos nevét.
Bendes Zoltánné 20 éve csatlakozott a közösség munkájához. Mint a legtöbb embernek, neki is a szerettei a legfontosabbak, de a Csornai Bárdos Kórusra második családjaként tekint. – Örömeinket, bánatainkat megosztjuk egymással, ha kell támogatást nyújtunk egymásnak vagy erőt merítünk a másiktól, de a jókedv sem hiányzik az együttlétekből – nyilatkozta a kórustag. Bendes Zoltánné általános iskolása kora óta tagja volt valamilyen énekkarnak, de a családalapítás miatt felhagyott a hobbijával. Gyerekeit sikeresen átitatta az ének szeretetével, mert mindhárman kapcsolatba kerülnek valamilyen módon a zenével.
A kórus alapítója, a pályáját potyondi néptanítóként kezdő Nagy Kálmán sem gondolhatta 65 évvel ezelőtt, hogy milyen eredménye lesz kitartó munkájának. Az 50 éves jubileumi ünnepségen betegen, de még utoljára vezényelte a kórust – mesélte Bendes Zoltánné, aki az elmúlt évtizedekből egyetlen szereplést sem emelt ki, mert bár többször felléptek neves eseményeken, nekik ugyanakkora örömöt jelent, ha helyben vagy a kisebb településeken énekelhetnek a közönségnek.
Dóczy György 36 évvel ezelőtt csatlakozott a Csornai Bárdos Kórushoz. A csornai városháza egykori dolgozója főnökei biztatására lépett be az énekkarba, ahova Nagy Kálmán karnagy épp új tagokat toborzott. Első meghallgatása után fel is vették, mert a kórus akkori vezetője szerint jó énekhangja volt. – Rábeszéltek, hogy jöjjek el. Kicsit húzódoztam tőle, de később sem bántam meg, mert nagyon jó társaságba kerültem – fogalmazott Dóczy György, majd megállapította: – Sajnos egykori társaim közül már sokan nincsenek közöttünk. Az alapító kórustagok közül csak egy személyt találtam.
Rengeteg szereplésük, csodálatos fellépéseik voltak – mondta visszaemlékezésében a Bősárkány egykori jegyzője. Lenyűgözve beszélt az egy évvel ezelőtti keszthelyi dalostalálkozóról, melyen huszonnyolc kórus mutatta be énektudását. Korábban nem volt része hasonló élményben: valóságos tömeg vonult fáklyával a kezében a Balaton partra, miközben minden résztvevő Kodály népdalokat énekelt. A közel húsz esztendeje nyugállományba vonult Dóczy György az utánpótlás gondokról is beszélt. Sajnos nem tolonganak a fiatalok a kórusba, a tenor szólamban például vele együtt már csak három férfi énekel.
A kórustagoknak sok szép élményben van része és nem utolsó sorban az ismeretségek bővítésére is kiváló lehetőség a közösséghez tartozás, a csapatban éneklés. A visszaemlékező szerint a mai emberek egyfolytában rohannak valahova, épp ezért lenne szükségük az extra pihenőre. Aktív dolgozó korában sokszor nagyon fáradtan ért haza, de a kóruspróbák után mégis felfrissülve fejezte be a napját.
Óriási lehetőség a kapuvári néptáncosok közösségének, hogy az önkormányzat kedvezményes áron biztosítja számukra az alapfokú művészeti iskola épületét és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát,a nagyobb fellépések előtt pedig a művelődési központ színpadán gyakorolhatnak.
Civil kezdeményezésre indult több mint húsz évvel ezelőtt a Magyar Festészet Napi megemlékezés, melyhez „Fényritmus” címmel csatlakozott először a Csornai Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola azzal a céllal, hogy erősödjenek a köztudatban a helyben elérhető képzőművészeti és zenei értékek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezésen Winkler Zsolt katolikus plébános osztotta meg gondolatait az ünnepségen megjelent egybegyűltekkel.
A 68 évvel ezelőtti sorsfordító, őszi napok hősei előtt hajtottak fejet Kapuváron, az 1956-os emlékműnél.
2024 októberében negyedik alkalommal rendezték meg Beleden az egészségnapot. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a lakosság legalább évente egyszer igénybe vehesse az ingyenes szűréseket jelentősebb sorban állás nélkül.
"Arannyal hímezve" címmel az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület kulturális, szakmai programra várta az érdeklődőket a premontrei rendház dísztermében.