Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Biró Péter Jókai Mór – négy nappal az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit követően – az „Életképek” című korabeli lapban megjelent írásából idézett: «Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt! Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe, és el ne felejtsétek! A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik».
A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Iskolaközpont főigazgatója ünnepi köszöntőjében elmondta: Március 15-e az átalakulás és a változás ünnepe, amikor feltartózhatatlanul eljön a természet megújulása, az új élet. – 1848-ban először a fiatal Magyarország mozdult meg, a Pilvax Kör, a márciusi ifjak, hogy aztán az egyetemisták csatlakozásával a kis csoport tömeggé növekedjék – fogalmazott Biró Péter.
Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek a ma fiatalságának is példát attak bátorságból. A kapuvári megemlékezés szónoka szerint a márciusi ifjak nem tetteik következményét, nem egyéni érdekeiket nézték, hanem azt, hogy mit tehetnek a hazájukért.
A szabadságharc 1849-ben ugyan katonai vereséget szenvedett a túlerővel szemben, de a 12 pont és az áprilisi törvények vívmányai az 1867-es kiegyezéssel újra érvénybe léptek és folytatódhatott a reformkori nemzetépítés. – A rendszerváltozás óta sorsunkat újra a kezünkbe vehettük, s csak rajtunk áll, hogy lépünk a nagy elődök örökébe – mondta Biró Péter, aki szerint ma is meg kell hallani, hogy mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés!
A katolikus iskolaközpont főigazgatója arra kérte az ünnepségen megjelent fiatalokat, hogy olvassák újra a 200 éve született Jókai Mór „A kőszívű ember fiai” című regényének nemzeti hadseregről szóló rövid fejezetét, mely mindennél jobban elmagyarázza, hogy mi a hazaszeretet. (Fotók: Németh T. Ferenc)
Beküldés dátuma: 2025. 03. 19.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Márton-napi vigasság a beledi tornacsarnokban
Idén is lelkesen készültek a szervezők a Márton-napi sokadalomra, amelyet a szokásos helyszínen, a beledi tornacsarnokban tartottak meg.
Kapuvár új jegyzője szakmailag felkészülten néz szembe a rá váró feladatokkal
A jegyzőnek szinte mindenhez értenie kell – foglalta össze tömören Pintér Róbert, hogy miből áll a munkája.
Kapuvár aljegyzője magas szintű szakmai felkészültséggel látja el feladatait
A polgármesteri hivatal vezetője a jegyző, de milyen feladatai vannak az aljegyzőnek? Dr. Cserpes Gyöngyi elsődleges célja a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkájának támogatása.
A fáról szinte azonnal a vásárlók kosaraiba kerül az alma
Közel tíz éve indult a Fidesz–KDNP helyi szervezete, valamint a Hanság–Fertőmenti Szövetkezet kezdeményezése: tél közeledtével a piaci árnál jóval kedvezőbb áron kínálják a magyarok közkedvelt gyümölcsét, az almát.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.