A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi percek című sorozatában legutóbb egy különleges tárgyat mutatott be a nézőknek a Csornai Múzeum munkatársa. Balázs Tibor elöljáróban ismertette a bakteralabárd eredetét és a hozzá kapcsolódó néphagyományt.
Balázs Tibor mielőtt bemutatta a közel 200 éves 19. századi rábaközi bakteralabárdot, elmesélte, hogy mivel foglalkoztak régen a bakterek. Maga a kifejezés a német Wächter szóból ered, melynek jelentése: őr, éjjeli őr, ezért a vasúti őrökre, pályaőrökre is szokták alkalmazni a kifejezést.
– A bakterek, éjjeliőrök nagyon fontos, felelősségteljes feladatot végeztek a rábaközi községekben az elmúlt évszázadokban. Őrizték a falvakat, botjukkal, bakteralabárdjukkal járőrözve éjszaka az utcákon és vigyáztak a lakosok értékeire, házaira. Igyekeztek megakadályozni a tűzeseteket, lopásokat, rablásokat, garázdaságokat – fogalmazott a gyűjteménykezelő. Általában megbízható, becsületes, éber és józan embert bíztak meg ezekkel a teendőkkel – tette hozzá, majd így folytatta: A bakter azt is jelezte, hogy hányat ütött az óra és figyelmeztette a lakosságot, hogy a tűzre-vízre vigyázzanak.
A 14. századi svájci eredetű és a középkorban gyalogsági fegyverként használt alabárd alkalmas volt a szúrásra, a vágásra és az ütésre. A kampójával könnyedén kirántották a lovasokat a nyeregből. Mindez megmagyarázza, hogy a svájci parasztok milyen sok győzelmet arattak a lovas csapatok felett. A hosszú nyelű szálfegyver elterjedt volt Mátyás király fekete seregének nehézgyalogságánál is.
Balázs Tibor elmondta, hogy az alabárdot a Vatikánban ma is használják a pápa testőrségét képező svájci gárdisták díszfegyvereként. A Csornai Múzeumban lévő eszköz a rajta lévő felirat szerint 1840-ben készült és a rábaközi Kisfalud településről származik. A szakemberek valószínűsítik, hogy a bakter számára készült alabárd az egyik helyi kovácsmester munkája. A 19. századi eszközön olvasható a «dicsírtessík a Jézus», az 1840-es évszám, néhány rövidítés, továbbá az «és a többi» felirat is. Ezenkívül az elején és a hátulján is feltüntették a katolikus többségű Rábaközben gyakran használt Mária-monogramot is.
A bakterekhez számos különleges néphagyomány kötődik. Az utolsó rábapordányi bakter, Porga András egyben harangozó is volt. Szilveszter éjjeli bakterkiáltóját 1971-ben jegyezte fel a farádi Horváth Győző tanár, a Rábaköz kiváló ismerője és kutatója – mesélte a Csornai Múzeum gyűjteménykezelője.
A bakter újévköszöntő énekéért, és egész éves szolgálataiért és hálájuk jeleként itallal és frissen sütött kaláccsal, süteménnyel kínálták. Kolbászt, sonkát, aprópénzt tettek a tarisznyájába, ő pedig ment tovább, hogy a következő háznál folytassa énekét, de volt, ahova csak újév hajnalán ért oda.
A bakter szilveszter éjjelén végigsétálva a falu utcáin, botjával bekopogtatva a házakhoz a következőt énekelte:
Nyolcat ütött már az óra
Ember vigyázz ezen szóra
Holnap már új évet érünk
Isten ha meghagyja érnünk
Dicső hála Istennek
Az új esztendőben.
Elmúlik az ó esztendő,
itt lesz már az új esztendő.
Legyen boldog minden ember
Legyen boldog minden ember
A családja körébe’
Boldog új esztendőbe’
„Rejtély a múzeumban” családi nap a Csornai Múzeumban
– Idén is megszerveztük a családi napot, amit a tavalyihoz hasonlóan, a Múzeumi Világnaphoz kötöttünk.
A Beled határában lezuhant vadászpilótákra emlékeztek
A Magyar Honvédség 47. Pápa Harcászati Repülőezred 36 évvel ezelőtt, Beled térségében tragikus körülmények között elhunyt katonákra emlékeztek.
Mackókiállítás dr. Molnár Katalin magángyűjteményÉből
Mackó-találkozó címmel rendeztek kiállítást dr. Molnár Katalin magángyűjteményéből. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központban tartott tárlatmegnyitón Horváthné Lendvai Zsuzsanna, az egyetemi docens egykori hallgatója méltatta volt tanárának munkásságát, majd maga az ötletgazda mesélte el, hogy honnan jött a mackó-találkozó gondolata.
Beleden második éve a helyi zeneiskolásokkal közösen tartják meg a magyar kultúra napi ünnepséget
Az irodalom és a zene nyelvén ünnepelték Beleden a magyar kultúra napját. A település zenei kultúrkincséből a Napsugár Művészeti Iskola növendékei adtak ízelítőt.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.
Négy hónap alatt újult meg a kapuvári Szent Anna Plébánia
Radó Tamás szerint egy plébániának az a legfontosabb, hogy aktív legyen az egyházközségi élet, és az emberek rendszeresen látogassák a templomukat.