1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább. – Tartsuk tiszteletben azt a napot, amikor a magyar nép először szólalt fel a sorsáért – mondta a beledi megemlékezés ünnepi szónoka.
177 évvel ezelőtt a magyar nép izzó lélekkel várta a tavaszt: a reményt, hogy eljön egy szebb és függetlenebb, boldogabb időszak – mondta a március 15-e alkalmából megrendezésre kerülő beledi ünnepség szónoka. Jakab Zoltán ezt követően az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előzményeit ismertette.
Mit jelent a mai ember számára a hazaszeretet? – tette fel a kérdést az önkormányzati képviselő. – Egy szó, ami hatalmas jelentéssel bír, mert szereti-e hazáját az, aki úgy érzi, el kell hagynia azt, mert itt már nincs maradása? Szereti-e a hazáját az, aki már elhagyta, de ott a távolban, messze szülőföldjétől összeszorul a szíve, amikor meghallja a Himnuszt? Ki tudja megmondani, hogy mit jelent a hazaszeretet? Egyáltalán megmondhatja-e valaki a másik embernek? A haza szeretete mindannyiunkban ott lakozik bent a szívünkben, a lelkünkben, a vérünkben. Jakab Zoltán szerint bárhol él az ember, a hazaszeretetet nem lehet tőle elvenni, mert a hazához, annak földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, történelméhez, kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodás tettekben is megnyilatkozik. Saját érdekeink mellőzésével, önzetlenül teljesítjük a haza iránti kötelezettségeinket.
Feladatunk ma is lenne bőven, csak erőnket ezek megoldására kell irányítanunk – hangsúlyozta Jakab Zoltán. Szerinte bízni kell magunkban, mert el tudjuk végezni a munkában, az alkotásban, a társadalomban és a gazdaságban adódó feladatokat és akkor történelmi küldetésünket is be fogjuk teljesíteni. A képviselő felhívta a diákság figyelmét arra, hogy ha a márciusi ifjakhoz hasonló lelkesedéssel és bátor akarattal fognak neki a tennivalóknak, akkor a Jóisten meghallja buzgó imádságukat.
A beledi tornacsarnokban tartott ünnepi műsorban a Beledi Általános Iskola tanulói közreműködtek. A megemlékezést követően megkoszorúzták az 1848/49-es emlékművet.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
Közel hatvanan csatlakoztak a Beledi Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesülethez. A pártolótagokat is „teljes értékű” csoporttársaknak tekintik, akik nem vesznek részt a rendszeres összejöveteleken, de ha úgy hozza a helyzet, számítanak a tevőleges segítségükre.
Interaktív gyermek-elsősegély oktatáson vettek részt a Csornai Napközi Otthonos Óvoda munkatársai március hónapban.
Hancz Attila szerint kicsit nehézkesen indult a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. új szolgáltatása, de az elején nem is vártak mást.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.