Henczel Szabolcs szerint húsvét alkalmával különösen aktuális a szeretet forrásáról és mélységeiről való elmélkedés. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az egyháztörténet során kinek és hogyan dobbant együtt a szíve Jézussal, és miként élték át ezt a felemelő érzést.
Henczel Szabolcs a Rábaközi Médiacentrum Imapercek című műsorának korábbi adásában Jézus szent szívének hatásával, az egyházatyák nagy látomásaival foglalkozott. A beledi plébános húsvét közeledtével Ferenc pápa Dilexit nos (Szeretett minket) kezdetű enciklikájának negyedik fejezetéről osztotta meg gondolatait a hívekkel.
– Tudjuk, hogy Jézus Krisztus szíve iránti tisztelet a történelem folyamán nem mindig ugyanúgy nyilvánult meg, különösen a modern korban, amikor még jobban kialakultak a különböző vonásai – mondta az atya, aki szerint ezek mégsem választhatóak el, sőt inkább párhuzamba állíthatóak a középkori formákkal. Az áhítat csírái már benne rejlettek a bibliai alapokban is.
Az egyházatyák férfias erővel és tartással fedezték fel Jézus szívét. Henczel Szabolcs elmélkedésében most azt vizsgálta, hogy a szerzetesnek álló nők miként találtak rá a szeretet mélységeire. A nők beszámolói szerint a Jézussal való találkozás élménye sok esetben a szívhez kötődik. Helftai Szent Gertrúd Szent János apostollal kezdeményezett párbeszédet, melyben megkérdezte tőle, hogy miért nem számol be az evangéliumában arról, amikor odahajtotta fejét Jézus szívéhez. Gerrtúd arra a következtetésre jutott, hogy a szívdobbanás nem az akkori kor, hanem a modern idők számára emlékezetes, hogy általa újuljon meg a világ. Ebben a megváltozott világban lanyhult az Isten szeretete.
Amikor átéljük Nagycsütörtököt, az utolsó vacsorához hasonló elemeket fedezhetünk fel a liturgiában. A betegeknek testi és lelki gyógyulást hoz a szent kenet és a megkenés közbeni ima. A keresztség szentsége a katekumenek (hitet tanulók) olaja által érhető el. Amikor az ősegyházban felkészültek a felnőttek a szentség felvételére, teljesítették a kritériumokat, miközben végighaladtak a mérföldköveken. Olajjal kenték be őket, hogy könnyebben megküzdjenek ellenfeleikkel és a kísértésekkel. A legfontosabb a krizma, amely olajnak és balzsamnak a keveréke, mellyel régen a királyokat szokták felkenni. Az egyház olyan szentségeknél alkalmazza, amelyek eltörölhetetlen jegyet hagynak az ember lelkén. Henczel Szabolcs példát is mondott minderre:A krizmát a bérmáláskor használják, mely által Krisztus tanúságtevője lesz az ember és teljes jogú kereszténnyé válik, de ugyanígy a püspökök és papok szentelésénél is ezt az olajat veszik elő.
– Nagycsütörtök este ünnepeljük az utolsó vacsora szentmiséjét. Mi is János apostollal együtt odahajtjuk a fejünket Jézus keblére és megünnepeljük az oltáriszentség megalapítását. A liturgia lehetőséget ad arra, hogy a pap is megmossa a hívei lábát és ezzel kifejezze azt az alázatot, amellyel belépünk a Nagyhét szenthárom napjába – fogalmazott Henczel Szabolcs, majd így folytatta: Jó lenne, ha az emberek is megéreznék a szenthárom nap liturgiájában rejlő titkokat és tudatosan élnénk át legszebb ünnepünket, a Húsvétot.
A szent szív egyfajta közvetlenséggel ajándékozza meg a híveket. – Krisztus se idegenként legyen előttünk Nagypénteken a kereszten, hanem vele együtt éljük át az életünk szenvedéseit és akkor megtapasztaljuk a közvetlenségét. Nagypénteken nem a veszteséget, Jézus halálát kell látnunk, hanem a szeretetének a mélységét. Szalézi Szent Ferenc gondolkodásában azt láthatjuk, hogy a szigorú, külsőségeiben betartott vallásosság önmagában nem elegendő. Az egyháztanító helyette Jézus szívében a kegyelem titokzatos működésébe vetett bizalmat látta meg.
Nagyszombat a csend napja, amikor nem kell nekünk semmit sem tenni, csak szemlélni – mondta a beledi plébános. Szerinte az emberek ilyenkor a nyugalmat fedezik fel a templomban, mely azonban nem a semmittevésről szól, hanem az aktív áhítatról. A kereszthez való odaszögeltetés az igazi elköteleződés, a papnak a híveihez, a legelesettebbekhez. – Engedjük, hogy a szívünkön lévő kő szétmálljon és abból új élet és szeretet fakadjon. Jézus üres sírjában karcolatok vannak és lehet, hogy épp a te neved van felírva, mert feltámadásával név szerint téged szólít meg. A sírban nem egy test, hanem egy szellemiség van, melyben ott van a te neved is.
Beküldés dátuma: 2025. 04. 14.
A beledi városvezetés kiemelt figyelmet fordít az intézményeire
2026. április 23-án tartotta legutóbbi testületi ülését a beledi önkormányzat. Major Jenő a napirendi pontok tárgyalása előtt beszélt a városban megkezdett, és jelenleg is zajló legfontosabb beruházásokról.
A beledi városvezetés kiemelt figyelmet fordít az intézményeire
2026. április 23-án tartotta legutóbbi testületi ülését a beledi önkormányzat. Major Jenő a napirendi pontok tárgyalása előtt beszélt a városban megkezdett, és jelenleg is zajló legfontosabb beruházásokról.
Megelevenedett a múlt a Várárokban: sikert aratott a Kapu Vára Nap
Rendhagyó időutazáson vehettek részt mindazok, akik a hétvégén kilátogattak a kapuvári Várárokba.
Majális és tavaszköszötő a kapuvári várároknál
A Rábaköz számtalan településén, így Kapuváron is, a május 1-je előtti napon állították fel a májusfát.
Ünnepi fények között búcsúztak a ballagó diákok Csornán
Meghitt hangulatban búcsúztak a végzős diákok Csornán, ahol idén is megrendezték a középfokú intézmények hagyományos, lampionos ballagását.
Összefoglaló a 2026. február 26-i képviselő-testületi ülésen meghozott döntésekről
Kapuvár Városi Önkormányzat képviselő-testülete 2026. április 23-án megtartotta soron következő ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: A képviselő-testület elfogadta a Kapuvári Polgármesteri Hivatal 2025.