A Csornai Múzeum az állandó néprajzi kiállítását három termen és egy folyosón keresztül mutatja be az érdeklődők számára. A „Csornai vásárok és mesterségek - A városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben” címmel összeállított tárlat fontos részét képezik a népi festett és faragott bútorok, közülük is a tulipános ládák.
A magyar néphagyományban Szent Mihály napját követően vette kezdetét az ún. „kisfarsang” időszaka, amikor lakodalmakat, mulatságokat tartottak a vidéki portákon. A kulturális intézmény múzeumpedagógiai foglalkozásait is a régi szokások, népi hagyományok jegyében szervezi meg, igazodva a naptár szerinti, éppen aktuális eseményekhez.
A lakodalmi szokások felelevenítése izgalmas lehet az érdeklődők számára, ezért a múzeum munkatársa legutóbb egy tulipános ládát mutatott be a Rábaközi Médiacentrum nézőinek.
A Csornai Múzeumban található díszes műtárgy nem az ismert komáromi ládakészítő központból származik. Az egyéni stílusjegyekkel rendelkező rábaközi kelengyebútor feltehetően egy csornai asztalosműhelyben készült 1886-ban – mesélte Szentesi Fanni. Az évtizedek során sokat látott 138 esztendős láda barna alaptónusának egyhangúságát két élénk piros kazetta szakítja meg. A legyezőszerű fácskát utánzó növényábrázolás központi részén hét fele ágazó virágcsokor látható, melyen már feltűnik a jellegzetes tulipán motívum. A tulipános láda elnevezés nemcsak a mi térségünkben terjedt el, hanem olyan területeken is, ahol nem használták ezt a díszítő elemet – tette hozzá a gyűjteménykezelő.
A tulipán motívum már a 17. században megjelent a festő-asztalosok termékein, a 18. század második felében pedig már a Dunántúlon is egyre gyakoribbá vált a használata. 
Miért volt ekkora jelentősége a menyasszonyi ládának is nevezett, fából készült tárgynak? A régi lakodalmak egyik legfontosabb mozzanata volt a menyasszony hozományának kikérése. Szentesi Fanni elmondta, hogy mit tartalmazott a ládika: vászon- és textilneműket, viseleti darabokat, különféle értékesebb tárgyakat. A benne lévő öltözeteket az asszonnyá lett lány élete hátralévő részében hordta.
A ládák a 19. század közepéig a tiszta szobák ékes darabjai, míg polgári hatásra fokozatosan felváltja ezeket a kétajtós festett szekrény. A láda úgy lesz egyre magasabb, hogy megjelenik a komód, vagy négyfiókos sublót. Ennek hatására először álfiókkal növelik meg a méretét, majd valódi, tárolásra alkalmas fiókkal gazdagodik.
A Csornai Múzeumban a helyi készítésű mellett komáromi ládákat is meg lehet tekinteni.
Állj be te is kisinasnak! - családi nap a csornai múzeumban
A Múzeumi Világnap alkalmából családi napot rendeztek a Csornai Múzeumban, ahol a száz évvel ezelőtti mindennapokba csöppentek bele az érdeklődők.
Eredményes utánpótlás nevelés a Nebulo FSE-nél és infrastruktúra fejlesztés a Kapuvári Sportegyesül
Minden halad a maga útján, és a legkisebbektől a legnagyobbakig, valamennyi korosztályban eredményes munkát végeznek a KSE sportolói – állapította meg Böcskör Zsolt.
Varga András hasznos közlekedési és kibervédelmi tanácsai
Varga András az őszi közlekedés veszélyeire hívta fel a Rábaközi Médiacentrum nézőinek a figyelmét, majd napjaink leggyakoribb bűnelkövetési módszereiről beszélt.
Márton-napi mulatság a Beledi Egyesített Szociális Központ szervezésében
Mindenkinek önfeledt szórakozást és egymás közötti kellemes beszélgetést kívánt Beled polgármestere a hagyományosan megrendezésre kerülő Márton-napi vigadalom nyitányaként.
Megalakulásának 45. évfordulóját ünnepelte Csorna önkormányzati óvodája
Az elmúlt évtizedek szakmai és infrastrukturális fejlődése folyamatos megújulásra késztette a fennállásának 45.
Tizenkét kislány és hét kisfiú jár a kapuvári Széchenyi 1/b osztályába
Magabiztos gyerekek lépték át az iskola kapuját 2024 szeptemberében, hogy megkezdjék a tanulóéveket.
